Kecskesajt.blog

A Kisded mai napig első számú emlékem, de azóta követtem a pártutasításokat és egy teljes adagot elk.rtam :(

Ma viszont töményen hatások alá kerültem:
gyakorlatilag az egész szombati napot a kecske és a sajt jegyében töltöttem.

Előszőr kedves fejős lányaim, akiket külön tarok a növendékektől, bíztattak több mozgásra, mint az utóbbi 5 év állami sportpropagandája. Mikor a szomszéd lucernása, mikor a számukra tiltott udvarrész japánbirse vagy éppen a fűzfasövény friss hajtásai motiváltak arra, hogy úttörőkorom rekordjait megdöntve jó kun ősök vérét szabadjára engedve gyenge kurjantások kiséretében bírjam rá kedveseimet, hogy még mielőtt a tűzhelyen hevülő sajtcsírám túlmelegedne, Ők is visszataláljanak a megszokott - és Nekik fenntartott - kerületükbe.

Azóta is történt egy,s más: pölö körmölés, a szomszéd faluból holland vendég látogatása, de a horror estére maradt!

Napközben elkészültem egy újabb KISDED csírával, mégha ez a mostani ikerszülésnek is készűl (kétpetéjű: az első cca. kétszer akkora, mint a tesója). Utána nekiálltam -VOLNA! - a reggel megkezdett frissajt projektnek, de mivel az egészséges kecskesajtos antioxidáns hatást dohánytermékekkel ellensúlyozom, rágyújtottam (Petőfivel szólva volna) egy pipára, amikor rájöttem, hogy elfogyott a cigim. Mivel este fél 10-kor a mi falunkban a tesco már bezárt, át kellet szaladnom a szomszéd falu kocsmájába >ahol ráadásul még sajtjaim nagy örömére még időznöm is kellett<. Már kezdtem belemelegedni a kocsmázás örömeibe, amikor barátom párja egy elejtett szóval ráébresztett, hogy nekem a mai napra még feladatom van!

Spuri vissza, a kedves megoltott sajtcsírát tovább kell nevelni! Nekiálltam, egy adag köményesnek annak rendje szerint. Gondoltam, hogy csinálok egy adag fokhagymásat is, ha már két hete a polcon vár egy 100 gr-os fokhagymapor csomag a felhasználásra.
Ami ezekután történt, az szabályosan hátborzongató volt!

Amikor kibontottam a fokhagymapor csomagolását és belekevertem növendék frissajt csírámba, szabályosan BELEBORZONGTAM az érzelmi tódulatba.
Nem tudom pontosan leírni, de első pillanatban fejbe vágott, rögtön utána átment fejemen Chopin Forradalmi etűdje, utána meg csak pihegtem, hogyis van ez?!
Kedves zongoraművész Édesapám (aki olyan helyen lax, hogy fokhagyma is csak fagyasztottan nő) ennek az adagnak a készítését Neked ajánlom! Ez olyan volt, amikor az ember belecsap a húrokba -bár még sajátmaga nem tudja milyen lesz a közönség reakciója - de már perverz módon élvezi milyen jó is ez! Akármit is sikerűl alkotni, maga az alkotás már több élvezetet okozott, mintha még meg is ehetném az eredményét.

Hozzáteszem, hogy a legfinnyásabb középső lányom (is) megdicsérte a köményes kecskesajtomat :))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

Na szóval ez a fokhagymapor valahogy más mint a többi! Ha az ihlet is megvan érdemes megpróbálni: maga a termék Fokhagymapor néven kerűl a polcokra és forgalmazóként Szilágyi József (Tolna Bajcsy ZS (sic!) 131 van megjelölve. Ha csodálkozol miért vagyok a fokhagymaportól így elájulva (nem elsődlegesen attól) próbálj sajtot ízesíteni nyers fokhagymával :-)

Ja még egy story, de ezt csak városiaknak mesélem el!
Ahogy korábban említettem elfogyott a cigim. Azt is, hogy a szomszéd falu kocsmájában kicsit sikerült elidőznöm (tudod: helyi hírek, váltsuk meg a világot, meg a szomszéd cocája  hármat fialt stb.), így vagy két órát távol töltöttem a "sajtgyáramtól", ami gyakorlatliag a saját szomszédom. Nos az érdekesség a városiaknak: a két óra alatt mindent tárva-nyitva hagytam, hiszen csak öt percre ugrottam el, viszont amikor visszatértem a sajtok, laptop, mosogatni való és minden a helyén volt, viszont egy bontatlan doboz cigi várt a konyhapulton! Még most sem tudom honnan, sajátjaim már induláskor aludtak. Lehet nyitva kellett volna hagynom megboldogult óvodáskorú Passatom ajtaját, amit a III. ker sötét éjszakája 15 perc alatt benyelt.

Fokhagymapor

Hm.

Megszületett az ELSŐ IGAZI KECSKESAJTOM!

Annyira FINOM! Még úgy is, hogy kimaradt az a néhány hónapos érlelés, amire majd a következőket benevezem.

Eddig - jó magyarul - tököltem, nincs még sajthárfám, nincs ez, nincs az. Múlt hét csütörtökön viszont rátaláltam a Kisdéri Kecskesajt oldalán erre a bejátszásra, ami átbillentett a holtponton! Ma már hordoztam körbe a KISDEDET, mint büszke apa a gyermekét, egyszerűen nem tudok betellni vele! Mindenki, pontosabban az a néhány kiválasztott akinek módja volt rá, egekig magasztalta. Ebben persze biztosan van jóbaráti jóindulat is, de a lényegen nem változtat: nekem ízlik.

A video: